Spenótfőzelék friss spenótból

A spenót, vagy más néven paraj a tök után talán a legmegosztóbb főzelék: vagy nagyon szereted, vagy nagyon utálod, arany középút nincs – legalábbis szerintem. Pedig fogyasztása rendkívül egészséges, kimagaslóan nagy vitamin és ásványi anyag tartalma miatt. Mint minden növény, a spenót is akkor veszíti a legkevesebbet tápanyag tartalmából, ha kevés hő éri. A zsenge spenótlevél nagyon jó salátaalap. Áruházakban vehetünk külön erre a célra termesztett bébi spenótot, de kissé megpárolva húsokhoz, omlettbe, mártásba, pitébe is kiváló adalék. A spenótfőzelék friss spenótból aromásabb, mint a fagyasztott alapból készülő, érdemes kipróbálni!

A növény nagy történelmi múltnak örvend, már a nyolcadik századtól ismerték és termesztették a Közel-Keleten, innen terjedt el Ázsiába. Európában a 14. században lett híres Medici Katalin francia királyné által, aki Firenzéből vitte magával a növényt és a recepteket, és tette a spenótot igen népszerűvé. A mai napig a spenóttal készített vagy spenóttal tálalt ételeket “`a la Florentine”-nek, azaz “firenzei”-nek nevezik.

Tavasszal és ősszel a piacok roskadásig vannak spenóttal, ilyenkor a legfinomabb és a legolcsóbb is. Érdemes egy nagy szatyorral venni, mert hő hatására nagyon összeesik. Vásárláskor lehetőleg a szép, sérülésmentes leveleket válaszd, amiknek nem sárgul a szára, nem nyálkásak a levelek.

Spenótfőzelék friss spenótból

A spenótot ne mosd meg csak közvetlenül felhasználás előtt. Addig tedd egy zacskóba amiből kinyomod a levegőt és tartsd hűtőben. Ezt a fajta tárolást 3-4 napig ajánlják, de tapasztalatom szerint, ha életképesebb kerti spenóttal van dolgod akár egy hétig is friss marad minden gond nélkül.

Főzés előtt egy nagy tál hideg vízben áztasd fél órát, párszor forgasd át és nyomkodd le a víz alá. Két-három öblítéssel minden földet és homokot le fogsz tudni mosni a levelekről. A levelek szárát nem kell leszedni, mert nagyon ízesek és főzeléket úgyis át kell turmixolni a végén.

Ehhez a recepthez nem tudok pontos mennyiségeket mondani, de megpróbálom a lehető legérthetőbben leírni.

A fokhagyma mennyisége ízlés kérdése, mi viszonylag fokhagymásan szeretjük. Nagyjából 5 deka vajon vagy főzőmargarinon 4-5 cikk áttört fokhagymát megdinsztelek, amíg az illóolaj elszáll, de nem szabad odaégetni, mert megkeseredik! Erre 2-3 adagban ráteszem a víztől lecsepegtetett spenótot és forgatom amíg a levelek összeesnek.

A levelekkel együtt 1-1,5 deci víz bele szokott kerülni, ez nem gond. Ezután sózom, borsozom (aki igényli ezen a ponton tehet vegetát vagy egy fél húsleves kockát de szerintem felesleges) és felöntöm annyi tejjel, hogy ellepje, majd puhára főzöm a leveleket.

Ahogy a spenót fő szép lassan megszínezi a tejet és a vajat, gyönyörű látvány 🙂 A friss spenótfőzelékből (de akár a mirelitből is) elhagyható a zsemle, de ha ragaszkodsz hozzá ezen a ponton tépkedj bele egyet-kettőt és rottyantsd át vele. A tűzről levéve pár percig hagyd állni, majd botmixerrel az egészet alaposan turmixold át.

Ha nem vagy zsemlepárti, de mindenképpen sűríteni akarsz készíts egy rántást és add a főzelékhez, vagy eleve indítsd ezzel a főzést – szerintem ez is teljesen felesleges. Ezeket a fajta “dúsításokat” nem szeretem, mert lehet, hogy kétszer annyi főzeléked lesz, de tönkreteszi az ízélményt. Ha odafigyelsz a tej mennyiségére nem lesz híg a főzelék.

Tükörtojással, sült virslivel, rántott párizsival, bundás kenyérrel ajánlom, de a legjobb magában 🙂

Előző
Ha nyár, akkor lecsó! Szaftosan, tunkolósan, nyami!
Spenótfőzelék friss spenótból